Folyószámlák, avagy a bejövő pénzeink címkézése I.

Beküldve 2009, november 8 - 14:48 by Hajdu Gábor
A költségeink felosztása mellett ugyanolyan fontos, hogy a bejövő pénzeinket is felcímkézzük, és felosszuk.
Egyrészt csak így láthatjuk, hogy egy-egy termékünk, üzletágunk nyereséges-e, vagy sem, illetve így tudjuk a felmalmozódott pénzeket megfelelően nyilvántartani.

Amikor az első "kényszervállalkozásomat" elkezdtem, belesestem egy olyan hibába - amibe sokan a mai napig beleesnek -, hogy az ÁFA-t is szépen elköltöttem, ugyanis akkor még csak éves bevalló voltam.
Meg is lett ennek a böjtje, a következő évben augusztusig nyögtem az előző évi ÁFA-t. Akkor és ott megtanultam, hogy az ÁFA nem az enyém, azt mindig félre kell tenni, és ha hosszabb ideig nálunk van, akkor például érdemes lekötni, vagy likvid befektetésbe tenni addig, amíg vissza nem kell adnunk.

Nyereség = tulajdonos, mint alkalmazott fizetése?

Sok mikro és kisvállalkozásnál a két dolog nem különül el, mert sokan úgy gondolják, higy minek bonyolítsák az életüket, mindkét összeg úgyis ugyanbban a zsebben köt ki. Aki olvasta Robert T. Kysokai műveit, az már tudja, hogy ez a szemlélet nem helyes, mert két teljesen különböző bevételi forrásról van szó.

A nyereség akkor is jár a tulajdnodnak, ha nem dolgozik a cégében, cégén, a fizetés meg csak akkor jár, ha benne dolgozik. Ha ezt nem különítjük el élesen, az jelentősen megnehezíti a tulajdonos kiszállását a cégből, illetve több tulajdonos esetén félreértésekhez is vezethet.

Folyószámlák, erszények, avagy "játék" a számokkal

A bevételek címkézését a cégünk termék, vagy szolgáltatási struktúrájának megfelelően érdemes megtennünk, azaz ha kétféle terméket értékesítünk, akkor tudjuk, hogy A termékből mennyi pénz jött, és B termékből mennyi pénz jött. Triviálisnak hangzik, de a való élet azt mutatja, hogy mégsem annyira egyszerű ez. Gondoljunk egy étteremre, ahol vannak ételek, italok, menük, rendezvények. Itt annak ellenére, hogy "csupán" kétféle termékünk van (étel-ital), mégis elengedhetetlen, hogy a bevételeinket különválasszuk, mert enélkül nem fogjuk látni, hogy a menü nyereséges-e, érdemes-e rendezvényt tartanunk, mennyi haszon származik az italokból, és mennyi az ételekből. Ha pedig ezeket nem tudjuk, akkor maradnak a "megérzések"...

Mik azok az erszények és mi kerül bele?

Az erszényeket úgy hozzuk létre, hogy a megmaradt pénzünket felcímkézzük, egy részét félretesszük adóra, nyereségre, tartalékra, fejlesztésre, jutalmakra.
Az erszényekbe a kiadások teljesítése után a bevételből megmaradt pénzeket tesszük, helytelenül úgyis lehetne fogalmazni, hogy ez az adózás előtt nyereségünk.

Milyen erszények lehetnek?


Igényeink szerint többféle erszényt érdemes létrehozni, de számítási módszer szerint a következők lehetnek:
- bevételhez kötött (adó, nyereség)
- megmaradt (bevétel-kiadás) pénzhez kötött (tartalék, jutalék, jutalom, fejlesztés)
- van felső limit
- nincs felső limit

Kezelésük szerint:
- "visszatöltős" (adó, nyereség)
- "tabula rasa" (tartalék, jutalék, jutalom, fejlesztés)

Nézzük részletesebben, hogy melyik kifejezés mit takar?

Bevételhez kötött számítási módszerű erszények

Adó erszény

Itt az egyik legjellemzőbb az adóra félreteendő pénzmag. Adórendszerünk olyan, hogy sok adót akkor is be kell fizetnünk (pl. IPA), ha nem vagyunk nyereségesek, az államot ilyen apróságok nem érdeklik, így tehát legjobban akkor járunk, ha ezzel már előre kalkulálunk. Tevékenységi területtől függően ez a keret a bevétel 1-5% között mozog, de ha már régóta vállalkozunk, akkor a korábbi eredmények alapján ezt egészen pontosan meg lehet határozni.
Kezelési módja: mindenképpen visszatöltős, ami azt jelenti, hogyha az egyik hónapban fizikailag nem tudjuk a meghatározott összeget beletenni, azt a következő hónapban mindenképpen "vissza" kell tenni, tehát nem lehet elmaradásunk. Ugyanígy, ha adón kívül bármi másra kiveszünk ebből az erszényből pénzt, akkor ezt szigorúan nyilván kell tartanunk és az első lehetőségnél visszatenni.

Nyereség erszény

Ez az erszény az, amit józan paraszti ésszel először nem ért az ember, hogy hogy lehet nyereségről beszélni akkor, amikor több a kiadásom, mint a bevételem. (Bevallom, nekem sem elsőre ment, ennek a megemésztése.) Ettől az elvtől eltérni maximum egy induló vállalkozás elején lehet, utána érdemes ehhez ragaszkodni, hisz mi másért hoztuk volna létre a válallkozásunkat, mint azért, hogy nyereséget termeljen.
A nyereség erszénybe kerülő összeget is tehát a bevételhez kötjük, ami 5-10-15-20% lehet, szintén területtől függően. Ez biztosítja azt, hogy a tulajdonosnak a befektetéseiből nyeresége származik, és ez az alapja annak, hogy a tulajdonos ki tudjon szállni a napi munkavégzésből.
Kezelési módja:  ennek is mindenképpen visszatöltős, azaz, ha az egyik hónapban nem tudtuk a megfelelő mennyiségű pénzt beletenni, akkor később feltöltjük a kívánt szintre az erszényt, vagy más - később tárgyalt - erszényekből átpakoljuk a szükséges összeget. Ilyenkor a fizikai pénzünk mennyisége nem változik, csak más címkét kap.

Fejlesztési erszény

A fejlesztési erszénybe tesszük azokat a pénzeket, amiket később eszközfejlesztésre, emberi fejlesztésre, vagy akár marketingre fogunk költeni. Ehhez tartozik egy fejlesztési terv, ahol előre meghatározzuk, hogy mikor mire és mennyit akarunk költeni, legyen az új nyomtató, vagy PC beszerzése, autópark bővítése, hűtők beszerzése, vagy irodafelújítás.
Tapasztalatból mondom, hogy sokkal könnyebb szívvel költ az ember így fejlesztésekre, mint úgy, hogy erre nincs dedikált keret. Fontos, hogyha van pénz a keretben, akkor a leírt fejlesztéseket mindenképpen végezzük el, ne várjunk arra, hogy majd akkor, ha már tényleg nem lehet használni az adott eszközt.
Kezelési módja: szabadon dönthetünk arról, hogy melyik számítási módszert választjuk, azaz, hogy a bevételhez kötjük-e, vagy a megmaradt pénzünkhöz, a lényeg, hogy mindenképpen legyen fejlesztésre félretett pénzünk. Az is elegendő, ha felső limites számítást alkalmazunk, és nem feltétlenül szükséges (de ajánlott!) a visszatöltős módszert választanunk.

Ha a fejlesztési erszényt a "tabula rasa"-s megoldás szerint használjuk, - azaz amit kiveszünk egyéb, nem fejlesztési célra, vagy nem kerül bele a pénz, azt később sem töltjük vissza-  akkor figyeljünk arra, hogy a fejlesztési tervünk megvalósítása legyen összhangban a rendelkezésre álló pénzmennyiséggel. Ez megint egy olyan csapda, amibe nagyon könnyű belesétálni, pl a fejlesztési tervünkbe bekalulálunk egy új kiszállító autó megvásárlását, viszont a bevételi tervek nem úgy teljesülnek, akkor mindenképpen javasolt az autó beszerzését felülvizsgálni és későbbre halasztani.

Tartalék erszény

Szintén nagyon fontos erszény, de erről már a következő fejezetben írok.
No votes yet