Üzleti tervezés II - Költséghelyek

Üzleti terv további fontos elemei

Költséghelyek

A fenti kifejezés hallatán sokaknak valami homályos számviteli, vagy könyvelési fogalom ugrik be, és mondják azt, hogy ezért fizetem a könyvelőt, hogy ezeket intézze. A valóság azonban az, hogy ez egy nagyon téves elképzelés, mert a számvitelben, könyvelésben alkalmazott kifejezések mögötti tartalom és amiről most írok és amire nekünk szükségünk van, a legtöbb esetben egyáltalán nem fedik egymást, sőt még a logikájuk, kezelésük is eltérő lehet.

Költséghely

Ha van két üzletünk, akkor mindenképpen érdemes külön elszámolni a kiadásokat és természetesen a bevételeket is, nem pedig egyben, függetlenül attól, hogy csupán egyetlen cégünk van. Ez sokszor többlet adminisztrációval jár, hiszen a jobb hatékonyság miatt a beszerzéseket nem feltétlenül boltonként végezzük, hanem egyszerre. Ilyenkor mindenképpen osszuk szét a költségeket, hogy lássuk hova mennyi árut tettünk. Ugyanígy a rezsi, bérleti díj és egyéb költségeket is külön, külön kell nyilvántartanunk ahhoz, hogy tisztán lássunk és elkerüljük a rejtett keresztfinanszírozást.

Mi legyen az autóval és benzinköltséggel, vagy a könyvelői költséggel, amelyek a cégnél jelentkeznek?

Ezeket a költségeket is szét kell osztani az üzletek között. A szétosztást lehet a forgalom függvényében, vagy akár 50-50%-os arányban, a lényeg, hogy legyen ez is megosztva.

Az üzleti profilunk függvényében további al-költséghelyeket is érdemes meghatározni, mint például beszerzés (ital - étel, az eltérő áfa miatt is érdemes ezt külön kezelni), marketing, rezsi, fejlesztés-karbantartás, bér, egyéb (könyvelői, autó, benzin, posta, bank) költségek. Azt mondják, minél részletesebb, annál jobb, de természetesen van ennek egy ésszerűségi határa, ameddig érdemes a kiadásokat szétbontani.

Fontos, hogy a béreket úgy számoljuk, hogy a cégnek mennyibe kerül, nem pedig a bruttó bér szerint, hisz erre még sajnos rengeteg egyéb járulék és teher rakódik. (2010-ben a szuperbruttósítás bevezetésével ennek kiszámítása sokkal egyszerűbbé válik.) A többi költséget pedig ÁFA nélküli árral írjuk a táblázatunkba, mert ezzel elkerülhető az egyik tipikus hiba, hogy egyszerűen elköltjük az ÁFA-t, mert azt hisszük, hogy az is a mi pénzünk! (Az ÁFA nyilvántartásást és a befizetendő kiszámítását egy későbbi fejezetben fogom tárgyalni.)

Ha ezekkel mindkét üzletünkben meg vagyunk, már sokkal tisztább képet kapunk a kiadásainkról, és sokan már ilyenkor elszörnyednek, hogy mennyibe is kerül egy üzletük fentartása, pedig még éppen csak elkezdtük a munkát.

Alább egy egyszerűsített példa, hogy hogyan lehet a költségeket a két üzlet között felosztani. A példában 50-50%-os arányban oszlanak meg az "anyacég" költségei az üzletek között.

Költségek felosztása

Bevételek szétbontása

Ha ezekhez hozzátesszük az üzletenkénti bevételeket is, akkor azonnal látszik, hogy melyik üzletünk nyereségesebb. Bevételek esetén a szétbontás könnyebb, mert "alapból" jön, mert két külön pénztárgép van. Azt, hogy melyik üzlet megy jobban, jól "megérzik" a vezetők, de nem egyszer találkoztam már jókora "pofára eséssel", mert kiderült, hogy amelyiket jobbnak gondolt, az tetemes veszteséget termelt, amit a másik üzlet finanszírozott. Ha a költségek, bevételek nincsenek szétszedve, akkor ez cégszinten összemosódik és nem látszik, így könnyen létrejön a rejtett keresztfinanszírozás.

A fentiek alapján látszik, hogy mindenképpen érdemes a rejtett keresztfinanszírozásokat feltérképeznünk és kiderítenünk, mert CSAK ezen adatok birtokában tudunk hatékonyan fellépni és megszüntetni ezt a helyzetet. Gondolom senki nem akar egy csak veszteséget termelő üzletet fenntartani.

Természetesen előfordulhat olyan eset, amikor bővülünk és az egyik üzletünkkel finanszírozzuk a második, haramadik üzlet indulását, de fontos, hogy csak az indulását akarjuk finanszírozni, nem pedig a működést. Ilyen esteben érdemes előre meghatározni azt az összeget (és/vagy időtartamot), amíg fenntartjuk a kersztfinanszírozást és természetesen a finanszírozást is mindig vezessük pontosan.

A költségek összehasonlításával pedig kiderül az is például, hogy meg kell válnunk egy alkalmazottól, árat kell emeljünk, alkudni kell a bérleti díjból, vagy a rezsin kell spórolnunk. Sok megoldás létezik a hatékonyság javítására, erről majd egy másik fejezetben szólok.

Your rating: Nincs Average: 4 (1 vote)